Bontási engedély

1.) Milyen esetben illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?

• Bontási engedély alapján végezhet_ a bontási tevékenység, ha:

  • műemléket érint,
  • helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,
  • érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását,
  • vagy csatlakozó tartószerkezetét.

• A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.

• A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

2.) Mit kell a bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni?

• A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:

  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet III. rész 6. pontjában meghatározott tartalmú építészetiműszaki dokumentációt,
  • az eljárási illeték befizetésének igazolását.

• A kérelemhez mellékelni lehet nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban:

  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett bontási tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve
  • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

3.) Mikor kell szakhatóságot bevonni?

• Szakhatóságot kell bevonni az építési engedélyezési eljárásba, ha azt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete előírja.

•Az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet a bontási engedély iránti kérelme benyújtása előtt a szakhatóságtól. Ezt kérheti elektronikusan az ÉTDR-ben a saját tárhelye használatával, vagy hagyományos módon papír alapon közvetlenül a szakhatóságtól. A beszerzett előzetes szakhatósági állásfoglalást minden esetben elektronikus formában mellékelni szükséges a kérelem benyújtásakor, annak érdekében hogy azt az építésügyi hatóság az eljárása során figyelembe vehesse.

•Ha előzetes szakhatósági állásfoglalást az építtető nem nyújt be, a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg szakhatóságot:

  • hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkés_bb öt napon belül,
  • hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően

haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül.

4.) Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklete XV. fejezetének 2013. január 1-vel hatályos szabályai szerint kell megfizetni. „7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,”

5.) Mennyi az ügyintézési határidő?

Az építésügyi hatóság a bontási engedélyezési eljárásban az érdemi döntést:

• az eljárás megindulásától számított 15 napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan, az utolsó pótolt dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos.

6.) Az engedélyezés egyéb szabályai

• A bontási engedély iránti kérelemmel együtt nyújtható be:

  • építési engedély iránti kérelem,
  • fennmaradási engedély iránti kérelem.

• Az eljárás megindításáról értesítést bocsát ki az építésügyi hatóság.

• Az építésügyi hatóság, öt napon belül hiánypótlásra hívja fel az építtetőt, ha a kérelme hiányos. Ha a pótolt mellékletek tartalma nem megfelelő, és továbbra is hiányos, akkor a hiánypótlást követően legkésőbb három napon belül az építtetőt ismételten hiánypótlásra hívja fel a hatóság. A hiánypótlásra legfeljebb húsz napos teljesítési határidő adható.

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani, arról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni, továbbá meggyőződik arról, hogy

  • a bontási engedély megadásának feltételei adottak-e,
  • a bontási tevékenységet az érintett telken megkezdték-e,
  • a tervezett bontási tevékenység a csatlakozó építmény, építményrész vagy a

szomszédos telkeken lévő építmények állapotát nem veszélyeztetheti-e.

 

7.) Ki értesül a döntésről, a döntés jogerőre emelkedéséről?

• A bontási engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

• A döntést közölni kell:

  • ügyfélként az építtet_vel vagy meghatalmazottjával, és a bontási tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, és azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
  • tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik.

• A jogerős döntést közölni kell:

  • az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
  • az építésfelügyeleti hatósággal,
  • a környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőséggel, valamint a területi vízügyi hatósággal.

8.) Az engedély figyelmeztető, tájékoztató része

• A bontási engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban el_írt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.

• A bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el. Bontási tevékenységet az építtető csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának  időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet.• A bontási engedély tájékoztatást tartalmaz arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e.

• Az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

• Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.

• A bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlannyilvántartási változás átvezetése érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az Országos Építésügyi Nyilvántartásba feltölteni.

9.) A bontási engedély hatálya, hatályának meghosszabbítása

• A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos.